Egyéb, Ember és az Élete, Értelmes élet, Hasznos gondolatok, SzemélyiségFejlődés, Tudatosság

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?

Valahányszor a gyerekünk posztol egy képet valamelyik közösségi oldalon, adatot hoz létre. Minden egyes adattal egy kép alakul ki róla – hol járt, mit csinált, kivel volt. Szülőként segítsük a gyerekekben tudatosulni az adatgyűjtés tényét – javasolja Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő.

A tartalommegosztás gyakorló terep

A szülők gyerekük digitális lábnyoma kapcsán sokszor nem amiatt aggódnak, ami miatt kellene, és túlságosan a hátrányokra koncentrálnak. A gyerekünket akkor is felveszik majd a munkahelyre egyetem után, ha helyesírási hibák tarkítják a blogját, amelyet tizenkét évesen írt. A felnőtteknek arra kell ösztönözniük a fiatalabb generáció tagjait, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtsák, és olyasmit csináljanak, amire büszkék. Ez sokkal hasznosabb, mint megpróbálni „elleplezni” a vétkeiket és/vagy „tisztára mosni” a hírnevüket.

A megfelelő profilkarbantartás

Gyerekünkkel együtt legalább évente kétszer vagy háromszor végezzük el az összes közösségi platformon a profiljuk ellenőrzését, hogy lássuk, egy nyilvános keresés milyen eredményeket dob fel. A gyerekünk képeket és videókat oszt meg? Jó ötlet egy vagy két nagyobb keresőmotorral elvégeztetni a keresést. Ha olyasmit találunk, ami nem tetszik, számos megközelítés közül választhatunk. Kapcsolatba léphetünk azzal, aki posztolta a képet vagy szöveget, és megkérhetjük, hogy vegye le. Ha a bejegyzés a gyerek saját hírfolyamában jelent meg, akkor ő is el tudja távolítani. Ugyan nem tűnik el teljesen az internet archívumából, de azzal, hogy leszedjük, nagyobb az esélye, hogy idővel nem jelenik meg a keresési eredmények között.

Udvarias érintkezés az interneten

Gyerekeink online aktivitásával kapcsolatban tegyük fel az alábbi kérdéseket:

•  Muszáj reagálni egy olyan blogposztra, amellyel nem értesz egyet? Mikor jobb nem reagálni? 
•  Hogyan lehet illendően és tisztelettudóan kifejezni az egyet nem értést az olvasottakkal kapcsolatban? 
•  Amikor valamivel nem értesz egyet, bizonyítékokra támaszkodsz és logikus érvelésre építesz, hogy megcáfolj egy állítást? 
•  Mit tehetsz (vagy mit nem), amikor valaki rosszindulatú megjegyzést tesz valakire kommentben?

Ha már a kezdet kezdetén beszélgetünk a gyerekekkel ezekről, a probléma nem kerüli el a figyelmüket. Ugyanúgy menet közben kell beletanulniuk, de ehhez a beszélgetés vezérfonalat ad.

Hátrahagyott adatnyomok

Ugyan nem kerül pénzbe a közösségi platformok használata, mégis minden szolgáltatásért adatokkal „fizetünk”. Lehet, hogy elolvastuk, lehet, hogy nem, de bizony rákattintunk az „elfogadom” gombra, ami az adott platform felhasználási feltételeire vonatkozik. Ezek a dokumentumok direkt ilyen nehezen értelmezhetők, de a lényeg a következő: „Cserébe azért, hogy a platformunkat ingyen használhatja, beleegyezik abba, hogy a tevékenysége során keletkező adatokat felhasználhassuk.” Bár a közösségi oldalak üzleti modellje a felhasználói bizalomra épül, ezért nagy valószínűséggel nem érdekük bizalmunkkal visszaélni, de azért jó tudatában lenni azzal, hogyan használják fel az adatainkat. Így a megosztásainkat összhangba tudjuk hozni azzal, ami számunkra még elfogadható – és ezt tanítsuk meg a gyerekeinknek is. A legtöbb ilyen cég nem néz rá a posztjainkra – de automatikus programokat használ, amelyek kulcsszavak mentén összeszedik az információmorzsákat az általunk közölt tartalomból.

Helymegjelölés

Üljünk le a gyerekeinkkel, és nézzük végig a beállításokat, amikor létrehozzák vagy frissítik a fiókjukat. Lehet, hogy a helyzetünk megjelölése alapbeállítás, és még csak nem is gondoltunk erre! Gondoljuk végig közösen, miért nem feltétlenül jó ötlet minden egyes posztunk kapcsán mindenkivel tudatni, hogy épp merre járunk. Leszámítva a nyilvánvaló biztonsági kockázatokat, belegondoltak-e abba, hogy a bejelentkezéseikkel esetleg megbánthatják a barátaikat? A gyerekek sokszor azt a stratégiát választják, hogy nem valós időben osztják meg az élményeiket, így nem éreztetik másokkal, hogy kimaradtak valamiből. De a helymegjelölésből tudható, épp merre jártunk előző nap (vagy épp egy órája!), és ez problémákhoz vezethet barátok között.

A fenti cikk Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő Képernyőtudatos család című könyvének szerkesztett részlete. Hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyőidő és egyéb tevékenységek között? Miként tanulhatunk bele gyerekeink digitális életének mentorálásába? Hogyan alakíthatja gyerekünk kellő önállóság mellett, mégis biztonságban digitális szokásait? Deborah Heitner igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Forrás: HVG

Előző cikkKövetkező cikk
Főállásszerűen, nagy-nagy szeretettel és elszántsággal dolgozunk azon, hogy a jövő nemzedéke, azaz a gyermekek, valamint szüleik és tanáraik számára a ClassBox révén könnyebbé, szerethetőbbé és nevelési szempontból eredményesebbé tehessük az általános iskolás éveket.