A ClassBox Alapítvány célja, működése

A ClassBox Alapítvány célja, működése

A ClassBox Alapítvány és a ClassBox zárt rendszerű közösségi portál célja,  hogy hozzájáruljon a jövő nemzedéke értelmi, érzelmi, erkölcsi és etikai fejlődéséhez (ami minden egészséges társadalom alapvető érdeke). Ez alapvető kötelessége és feladata a szülőknek, és az alapfokú oktatásnak is. Ugyanakkor azt tapasztalhatjuk, hogy a szülő és az iskola nem minden esetben tudnak elég hatékonyan együttműködni a gyermekek tanításában, nevelésében. Ennek eredményeként egyre több a nehezen kezelhető, szélsőséges magatartású gyermek.  Ezt a negatív  trendet szeretné a ClassBox Alapítvány a hasonlóan gondolkodó civil szervezetekkel, felelősen gondolkodó vezetőkkel, és a média képviselőivel együttműködve  lassítani, s ha lehet  megfordítani, hogy egészségesebb, boldogabb és sikeresebb nemzedékek nőjönek fel.

A ClassBox Alapítvány alapítása:

A  ClassBox  megálmodói 2013 május 6-án hozták létre a A ClassBox Alapítványt. A Nyíregyházi Törvényszék Bejegyző végzése 2013.06.14-én kelt, mely július 24-én emelkedett jogerőre. A 2016 05.28-án módosított alapítói okiratot a törvényszék 2016.09.06-án jogerősen fogadta el, s egyben közhasznú szervezetté nyilvánította alapítványunkat.

A ClassBox Alapítvány jelenlegi működése:

Az alapítvány legfőbb döntéshozó szerve a 4 fős kuratórium, melynek tagjai:

  • Kovács István  elnök
  • Giba Krisztina társelnök
  • Fényes Erika Ágnes tag
  • Prekub Zsolt tag

A Kuratórium elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatát és több más fontos működési  irányelvet.

Az Alapítvány működésének evidenciái:

  1. Tevékenységét a magyar jogszabályoknak, az Alapítói Okirat és az SZMSZ előírásainak megfelelően végzi. Mindazonáltal az alapítvány vezetésének törekedni kell arra, hogy egy adott külföldi országban történő tevékenysége során az adott ország jogszabályainak és szokásainak is megfeleljen.
  2. Az Alapítvány civil szervezet, jogi személy,  tevékenysége a közérdeket szolgálja
  3. Az alapítvány működését egész Magyarország területén, illetve Magyarország határain túl fejti ki.
  4. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  5. Az Alapítvány céljai teljes összhangban vannak a ClassBox zártkörű közösségi portál működtetésének céljaival, ezért tevékenységüket összhangban végzik.
  6. Az alapítvány támogatásra szánt forrásainak döntő része a ClassBox alkalmazás bevételeiből származik.

A ClassBox Alapítvány küldetése

  • A családok, kisközösségek és osztályközösségek erősítése annak érdekében, hogy a mai általános iskolások toleráns, kellő pénzügyi kultúrával rendelkező, egymást segítő, egészséges nemzedékként nőjenek fel, akik számára értéket jelent a szakmai tudás, a szorgalom, a becsületesség.
  • Ezt elsősorban olyan támogatási programok által kívánjuk elérni, amelyek már meglévő szervezetek, szakértők és kipróbált programok tapasztalataira építenek, azokkal együttműködve a már futó, vagy tervezett szakmai programok hatékonyságát és pozitív hatásait növelik.

A ClassBox Alapítvány támogatási programjainak céljai, alapelvei

Csak olyan programot támogat az Alapítvány, amely közvetlenül vagy közvetve

  • a gyermekek egészséges felnőtté válását, nevelését szolgálják– különösen az alábbi területeken:

○             etikai, erkölcsi fejlődés

○             toleráns, egymást segítő, értékek szerinti viselkedés elsajátítása

○             demokratikusan, de szakmai alapon hozott közösségi döntéshozatali képességek fejlesztése

○             fenntartható fejlődés, környezettudatos élet tudatosítása

○             pénzügyi kultúra kialakítása

  • a családok, kisközösségek, osztályközösségek megerősítését segítik;
  • szeretet jelenítenek meg és közvetítenek;
  • a támogatott program menedzsmentje kellő szakmai, pénzügyi és társadalmi kontroll alatt áll;
  • pénzügyileg is önálló tud lenni, de a ClassBox Alapítvány kiegészítő támogatásai révén a tervezett program hatékonysága, eredményessége és hatása jelentősen növelhető.

A Classbox Alapítvány támogatási formái

Szervezetek támogatása:

  • Kiegészítő jellegű pénzügyi támogatás olyan programokhoz, amelyek az Alapítvány céljaival összhangban a gyermekek egészséges fejlődését, felnőtté válását szolgálják.
  • Kiegészítő jellegű szakmai támogatás a kiválasztott programokhoz, ahol arra szükség van.
  • www.classbox.mezárt rendszerű közösségi portál révén korszerű internetes felületet biztosít a támogatott szervezetek számára, amely segít sok tízezer felhasználóhoz eljuttatni és ezáltal hatékonyabbá tenni a legjobb programokat.
  • Fórumok révén különböző szakmai vélemények összefésülése.
  • A legjobb gyakorlatok (best practises) megtalálása és terjesztése.

Családok, tanárok támogatása:

  • www.classbox.mezárt rendszerű közösségi portál révén olyan modern felületet biztosít a szülőknek, gyermekeiknek és tanároknak, amely segít a gyermekek hatékony nevelésében.
  • Pénzügyi támogatás olyan programokhoz, amelyek az Alapítvány céljaival összhangban családi vagy osztályközösségi összefogást erősítenek.

A ClassBox Alapítvány működésének sarokkövei

  • politikamentesség;
  • pénzügyi függetlenség;
  • szakmai döntéshozatal külső szakértők bevonásával (a kuratórium elsődleges feladata a szakértői hálózat etikus működtetése, a szakmai viták kontrollálása, a végső döntések meghozatala, jóváhagyása);
  • szakmai koordináció, integráció a hatékonyság érdekében;
  • kis lépésekkel, de mindvégig hiteles működés.

Misszió

A ClassBox csapat missziója

Mi, „A ClassBox csapat tagjai” egy igazi startup vállalkozás megálmodói, megalkotói, tulajdonosai és vezetői vagyunk.

Főállásszerűen, nagy-nagy szeretettel és elszántsággal dolgozunk azon, hogy a jövő nemzedéke, azaz a gyermekek, valamint szüleik és tanáraik számára a ClassBox révén könnyebbé, szerethetőbbé és nevelési szempontból eredményesebbé tehessük az általános iskolás éveket.

A ClassBox koncepció első megszületése után a szűk maghoz folyamatosan csatlakoztak az élet és szakma különböző területéről érkezők, így egyre nagyobb csapattá váltunk.

A bővebb ClassBox csapat tagjait (amely ma már több, mint 20 főből áll) az alábbi 3 szervezet tulajdonosai, vezetői, kurátorai, szakértői alkotják:

  • Evolapps Ltd ( London)
  • Class Box Hungary Kft. (Nyíregyháza)
  • ClassBox Alapítvány ( Nyíregyháza)

Bővebb csapatunk nagyon különböző korú, érdeklődésű és végzettségű tagokból áll, de a főbb dolgokban egyformán gondolkodunk:

– Fontosnak tartottuk, tartjuk, hogy családot alapítsunk, gyermekeket vállaljunk és a tőlünk telhető legmagasabb szinten biztosítsuk számukra a testi-lelki-szellemi fejlődésükhöz szükséges feltételeket és körülményeket.

– Szeretnénk, hogy gyermekeink egy békésebb, toleránsabb, boldogabb társadalmat építsenek fel, ahol a tisztességes munka tisztes megélhetést biztosít, ahol a szegényebbek elesettebbek is segítségben részesülnek.

– Mindezért fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek barátságos, szeretetteljes, inspiráló környezetben cseperedjen fel, s olyan oktatásban részesüljön, amely a született képességeket, talentumokat a lehető legjobban ki tudja bontakoztatni.

– Jó lenne ha az egészséges, boldog és sikeres felnőtté váláshoz szükséges ismereteket, képességeket és készségeket minden általános iskolás elsajátíthatná az iskolában, nem csak a jómódú, képzettebb szülők szerencsésebb gyermekei.

– Kívánatosnak tartjuk, hogy minél több gyermeknek legyen olyan példaképe, aki köztiszteletben áll a tisztességes, szorgalmas, életvitele miatt.

Úgy véljük ezen gondolatainkkal, vágyainkkal sokan egyet tudnak érteni, mégis úgy tűnik, nehezen haladunk e vágyaink elérése felé. A lakosság demográfiai és vagyoni helyzete inkább eltávolít, mint közelít minket a vágyott állapottól. Ma hatalmas tudásbeli, és életviteli szakadék van a gazdagabb, képzettebb, valamint a szegényebb, alulképzett családok között pl. a pénzügyi-, egészségügyi kultúra, a környezettudatos élet, a tolerancia, konfliktuskezelési technikák, stb. terén.

Sok csalódott szülő van szinte reménytelen anyagi–erkölcsi helyzetben, közülük sokuknak nincs jövő képük, teljesen értékvesztettek. Az ő gyermekeik nem sok eséllyel tudják megszerezni azt a tudást és képességeket, amelyek szükséges egy sikeres, boldog élethez. Sajnos számukra az iskola inkább kudarcélményt, sikertelenséget okoz, s csak keveseknek jelent érdemi felzárkózási lehetőséget.

Az iskolák és a tanárok helyzete sem ideális, így szinte törvényszerű a tanár- szülő közötti  nézetkülönbség arról, hogy kinek nagyobb a felelőssége a gyermekek nevelésében.

Mindezen problémákat tetézik a mai digitális forradalomban leselkedő veszélyek, s a korosztályok közötti digitális szakadék.

Nagyon veszélyesnek, sok esetben kifejezetten károsnak tartjuk a gyermekek szabad hozzáférését mindenféle weboldalhoz, közösségi portálhoz, melyeket az internet és a mobil szolgáltatások csaknem mindenki számára könnyen elérhetővé tesznek.

Mi nem csak látjuk ezeket a társadalmi problémákat, nem csak vágyunk egy jobb társadalomra, hanem a ClassBox fejlesztésével és elterjesztésével tenni is szeretnénk azért, hogy egymás elfogadását, egymás értékeinek elismerését, a tanítás- nevelés hatékonyságát – ha egy kis lépéssel is, de – javítsuk.

Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Sok olyan szervezetről, programról van ismeretünk, amelyek szintén e társadalmi problémák enyhítésén, felszámolásán dolgoznak. Többen látványos eredményeket értek el egy-egy részterületen, vagy kisebb közösségekben, de a hőn vágyott cél elérésétől még messze vagyunk.

Tudjuk, hogy a ClassBox sem oldja meg a problémát, főleg nem egyedül, s rövid távon.

Mégis útnak indítjuk a ClassBoxot, mert úgy érezzük, hogy egy fontos és sikeres eszköz lehet a gyermeknevelési problémák felszámolásának hosszú és rögös útján.

Nincs ismeretünk arról, hogy létezne ma Magyarországon olyan más – ClassBoxhoz hasonló – program, kezdeményezés, mely komplex módon egyszerre jótékony hatással tudna lenni:

– a diák- szülő- tanár- iskola kapcsolatrendszerre

– a mindennapos iskolai problémák kezelésére

– a biztonságos internetezés, kulturált kommunikáció kialakulására a gyermekek körében

– tanító- nevelő munka hatékonyabbá tételére,

– a család és kisebb – nagyobb közösségek építésére, fejlesztésére,

– stb.

A ClassBoxot folyamatosan fejlesztjük, de mellette, ahhoz szervesen kapcsolódva létrehoztuk a www.classter.hu magazinunkat, amelybe   terveink szerint a közeljövőben kerülnek bele a felhasználók által is igényelt nevelést és tehetséggondozást erősebben támogató cikkek, információk ( pl. hatékony tanulási módszerek, egészséges személyiségfejlesztési ismeretek, pénzügyi kultúra, egészség -, és környezettudatos élet, tolerancia, konfliktuskezelés, gyerekzár-biztos böngészők, stb.)

Mindezek miatt hisszük, hogy a ClassBox használóihoz tömegesen fognak csatlakozni olyan felelősen gondolkodó szülők, családok és tanárok, akik céljainkkal és megoldási javaslatainkkal egyetértenek.

Abban is reménykedünk, hogy a jövő nemzedék testi-lelki fejlődéséért tenni akaró sok-sok kezdeményezés együttműködését is elő tudjuk segíteni, s a ClassBox egyfajta integrálója és akcelerátora lehet sokuknak. A ClassBox és a ClassTÉR felületéről pl. könnyen elérhetővé kívánjuk tenni azokat a weblapokat, információkat, amelyek érdemi segítséget nyújtanak családoknak a tanító- nevelő feladataikhoz, s így egymást erősítve minden együttműködő szervezet hatékonysága, eredményessége megsokszorozódhat. Így talán közelebb kerülhetünk a célunkhoz.

Ebben a ClassBox portál egy hasznos felület, ClassTér egy orientáló és építő információkat közvetítő magazin,   a ClassBox Alapítvány (www.classboxalapitvany.hu ) pedig a folyamatot szakmailag és pénzügyileg is támogató szervezet kíván lenni.

Várjuk tehát a felelősen gondolkodó szülők, tanárok csatlakozását, és az együttműködésre kész szervezetek jelentkezését, hogy együtt nagyobb eredményeket érjünk el egy valóban boldogabb, eredményesebb nemzedék felnevelésében!

Szeretettel,

A ClassBox csapat tagjai

GORDON MÓDSZER

Jó kapcsolatok a családban, együttműködés a munkában, az iskolában!

A világszerte nagyra értékelt Gordon módszer az emberi kapcsolatokat alapjaiban elemzi és alakítja. Eredményes nevelésre tanít szülőt és tanárt – hatékony vezetésre kis- és nagyfőnököt – kölcsönösen boldog együttélésre feleséget és férjet… bárkit, aki jobb kapcsolatokat akar maga körül.

Thomas Gordon, Carl Rogers amerikai pszichológus, a személyközpontú terápiás módszer kidolgozójának tanítványa, mentoráltja volt. Gordon saját modellje Rogers munkásságából fejlődött tovább. Gordon először „csoportközpontú vezetésnek” hívta modelljét, mivel az egyetemi évek után érdeklődése a vezetés felé fordult. Rogers jó kiegészítésnek tartotta művéhez Gordon munkásságát, így felkérte Gordont arra, hogy egy új könyvének, a Kliens-központú pszichoterápiának egyik fejezetét írja meg ő. A fejezet címe a Csoport-központú vezetés volt. Ebből a csoport-központú vezetési modellből született meg a ma is ismert Gordon-módszer.

 

Gordon rájött arra, hogy akkor a leghatékonyabb egy vezető, ha feladja vezetői szerepét és inkább a csoport tagjaként működik. Olyan környezetet kell létrehoznia, ahol a csoporttagok biztonságban érzik magukat és szabadon közölhetik érzéseiket és ötleteiket. A csoportproblémákat mindenki részvételével, csoport szinten érdemes megoldani.

A rogersi személy-központú terápia alapelvei megegyeznek a gordoni alapelvekkel: értő figyelem, a csoporttagok közléseinek elfogadása.

1962-ben tapasztalatai alapján kidolgozott egy tréningprogramot a szülők részére  is. Hasonlóságot talált a két alá-fölé rendelt kapcsolati forma, a vezető-beosztott és a szülő-gyermek kapcsolat között. Ezen a kurzuson Gordon megtanította a szülőket arra, hogyan hallgassák meg gyermekeik problémáit, érzéseit az empatikus figyelem segítségével. Hiszen ez a módszer kiválóan működött már a klienseinél. Így a tréning során a szülők megtanulták azt, hogyan neveljék úgy gyermekeiket, hogy igazán jó problémamegoldók legyenek. Rengeteg visszajelzést kapott a szülőktől, hogy a módszere hatásos.

1970-re hosszú évek gyakorlata, tréningjei után formálódott ki a P.E.T, vagyis a Szülői Eredményesség Tréning. Ebben már azzal is foglalkozik, hogy mit tehet egy szülő akkor, ha a gyermek viselkedése gondot okoz neki, ütközik az ő igényeivel. Ezt a közlésformát Én-üzeneteknek hívta. Az én-üzenetek alapja a személyközpontú terapeuta legfontosabb ismérve: a nyitottság, őszinteség és az egyenesség. Gordon játék terápiája során, amikor pici gyermekekkel foglalkozott már a gyakorlatban is alkalmazta az én üzeneteket, amikor a gyerekek olyan dolgot csináltak, amivel tönkretették volna a terápia során alkalmazott játékokat.

Idő közben Gordon tréningmódszerét tanároknak és fiataloknak szóló változatát is kidolgozta (T.E.T és Y.E.T) 1976-ban Linda Adams, Gordon felesége, egy speciális tréningprogramot indított férje módszerei alapján, ami kifejezetten nőknek szól (Női Eredményesség Tréning). 1989-ben a férfiak kérésére módszerét kiszélesítette, így a férfiakat sem kihagyva nőknek szóló könyvét átírta és „Hozd ki magadból a legjobbat” (Be Your Best) címen jelentette meg a továbbiakban.

A Gordon-módszer a könyvek mellett a személyes hatás és a jó tanítási módszerek révén csoportos tréningek útján is terjed.

Forrás: http://gordoniskola.hu

Töbszörös intelligencia

Gardner az intelligencia 7 fajtáját különböztette meg:

  • nyelvi
  • zenei
  • logikai-matematikai
  • téri-vizuális
  • testi-kinesztetikus
  • interperszonális
  • intraperszonális

 

Nyelvi intelligencia: érzékeny a mintázatokra, precíz, módszeres, tud érvelni, szeret odafigyelni, szeret írni, szeret olvasni, könnyedén szótagol, szereti a szójátékokat, jól emlékszik jelentéktelen tényekre, jó szónok.

Zenei intelligencia: hangzás iránti érzékenység, ritmusérzék, hangnem iránti érzék

Logikai-matematikai intelligencia: érvelés, összefüggés keresés, absztrakció, kritikus attitűd

Téri-vizuális intelligencia: képekben gondolkodik, gondolati képeket hoz létre, metaforákat használ, van érzéke az alakzatokhoz, szereti a művészetet, a rajzolást, festést, szobrászkodást, könnyedén olvas térképekből, táblázatokból, diagramokból, képekben emlékezik, jó érzéke van a színekhez.

Testi-kinesztetikus intelligencia: saját test feletti kivételes uralom, jó időérzék, gyakorlott reakciókészség, jó reflexek, szeret fizikai sportokat űzni, jó a kézügyessége, szereti a manipulációs feladatokat, szeret szerepelni.

Intraperszonális intelligencia: énképünk, önbecsülésünk reális, késztetést érzünk önmagunk továbbfejlesztésére, valamint képesek vagyunk magunkat többféle perspektívából is látni, ezáltal személyes problémáink megoldásához több lehetséges megoldást tudunk kidolgozni.

Interperszonális intelligencia: a társak érzelmeinek, preferenciáinak, szándékainak és képességeinek megfelelő becslése, értékelése, a másokkal való jó interakció képessége, és az érzelmi kapcsolatteremtő képesség által válunk alkalmassá a szolidaritás, a ragaszkodás átélésére, a szeretett személyekről való gondoskodásra.

Ha jót akarsz tenni a diákokkal, akkor mérd fel melyek a preferált intelligenciái, és annak alapján válassz egyénre szóló feladatot neki!

 

Gardner többszörös intelligencia tesztje sok helyen megtalálható az interneten. Pl. matek-fizika.info/gardner_test

 

Szerző: Gelei Anett

“Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani!”

Az oktatás elsődleges feladata, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik az elméleti és GYAKORLATI ismeretek elsajátításával, egyszer majd nélkülünk is megállják a helyüket a ebben a száguldó világban.

A szülők és a pedagógusok együttes felelőssége átadni a gyerekeknek, hogy a TUDÁS egy olyan érték, amit senki nem vehet el tőlünk!  Sokszor ezzel az átadással vagyunk igazán bajban, illetve még inkább, hogy a gyerekek, át is akarják azt venni. Ezen a területen is, módszertani megújulásra egy szemléletváltásra van szükség az oktatásban. A jó színvonalú oktatás egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tudatosan, hozzáértően alkalmazzák a DIFFERENCIÁLÁSt.  A differenciálás azt jelenti, hogy a tanítás sebességét, szintjét vagy jellegét, úgy állítjuk be, hogy az megfeleljen a diákok EGYÉNI szükségleteinek, stílusának és érdeklődésének. Abból a tényből kell tehát kiindulni, hogy a tanulók között induviduális különbségek vannak, (részben születésüknél, részben szocializációs folyamatoknál fogva), de az oktatásnak, 2016-ban már tudnia kellene ehhez rugalmasan alkalmazkodni.

A differenciált tanításban a csoportmunka egy nagyon hatékony módszer, mert fokozott aktivitást, együttműködést  igényel a tanulók részéről. Fejleszti az empátiás készségüket, megtanulnak valóban figyelni egymásra, így jelentősen fejlődik toleranciaképességük is.

A rugalmas csoportalkotás célja, hogy a diákok egyéni szükségleteiknek, képességeiknek megfelelő csoportokba kerüljenek. A csoportok mérete változó, attól függ hány diáknak vannak hasonló szükségletei, milyen a tudásszintjük. Az a tapasztalat, hogy a diákok magabiztosabban dolgoznak, ha azonos képességű diákokkal vannak egy csoportban.

Nagyon sok innovatív módszertan van a világban, de ahhoz hogy a változás szele minket is elérjen, mernünk kell “ablakot” nyitni.

 

“ ..az új bort, csak az új tömlő képes befogadni, a régit szétrepeszti….” Luk. 5,39

A kudarc is lehet egy dobbantó a sikerhez?

Vajon a kudarc pozitív lehetőség a fejlődésre, vagy negatív élmény, ami meggátolja a sikert?

Az, hogy a szülők hogyan látják ezt a kérdést,  erőteljes hatást gyakorolnak gyermekeikre a korai gyermekkorban, A kudarchoz való hozzáállásukkal, rejtett üzeneteket küldenek gyermekeik felé” – mondja Kyla Haimovitz, a Stanford Egyetem pszichológus professzora.

„Sok bizonyíték van arra, hogy azon szülők gyermekei kezelik konstruktívabban a felmerült akadályokat, kiknek szülei is úgy tekintenek erre a KÉPESSÉGRE mint valami alakítható, formálható, tanulható dologra” , mondja Gail Heyman  professzor.

 

Azonban a gyerekek felé küldött üzenet megfelelő “csomagolása” nem egy egyszerű feladat.

Fontos átgondolnunk szülőknek, hogy melyik üzenet legyen nyílt és melyik burkolt, azaz hogy mit fejezek ki a szavaimmal és mit a tetteimmel.

Tehát, ha egy gyerek azzal jön haza iskolából, hogy 1-es lett a matematika dolgozata, az ahogy a szülő ezt lereagálja, azzal befolyásolja azt, hogy a gyerek hogyan értelmezi a  matematikai képességét. Még egy félvállról odavetett jó szándékú megjegyzés „Nem baj, azért Neked még továbbra is a magyar nyelvtan az erősséged” – is üzenheti azt, hogy inkább add fel a matekot, mint hogy tanulj a hibákból, amiket elkövettél. Azt a következtetést vontam le, hogy amikor a gyermekünk akadállyal küzd, akkor nem szabad a képességeit kétségbe vonni, hanem arra kell fókuszálni, hogy mit tud tanulni belőle.”  – magyarázza Haimovitz.

Az üzenetek, amiket a szüleinktől kapunk nyíltan, burkoltan vagy tudattalanul, „velünk maradnak” életünk során, és nehéz elfelejteni vagy legyőzni, ha  azok nem építő jellegűek!

Nagyon nehéz meghúzni a vonalat a szülők és a tanárok között, melyikük hogyan motiválja a gyerekeket abban, hogy elhiggyék, Ők, saját maguk is képesek dolgokra.

Szülőként, tanárként ha már látjuk rajtuk, hogy egyre jobban boldogulnak egyedül is, akkor lassan vonuljunk vissza, de biztosítsuk róla Őket, hogy mi HISZÜNK BENNÜK és hogy az eredményeiktől függetlenül SZERETJÜK ŐKET !!!!

Apa és fia.5