NINCS MESE, EBBE BELE KELL TANULNI – A DIGITÁLIS OKTATÁS KÉNYSZERBŐL JÖTT, DE HASZNUNKRA VÁLIK



„Digitális túlélés”
A jól képzett tanárok elengedhetetlenek egy új oktatási forma bevezetésében. Ahogy dr. Aáry Lajos fogalmazott, az első hetekben az oktatás csupán „digitális túlélés” volt. A bizonytalanság miatt ahány tanár, annyi platform működött párhuzamosan. Az ombudsman szerint ezt az IT-káoszt el lehet kerülni a következő időkben. Egyrészt egyeztetni kell az iskoláknak, hogy mely platformok bizonyultak hasznosnak, melyik mire volt jó. Ezek után pedig a platformok összefogását kellene ösztönözni, hogy a diákok a lehető legjobb oktatást kaphassák azáltal, hogy a különböző digitális platformok hatékonyan kiegészítik egymást.
Tudásmegosztás
Földes Klára arról számolt be, hogy ők a tanári karral a kritikus hétvégén úgy döntöttek: kiválasztanak egy platformot az oktatásra – a Microsoft Teams lett a befutó –, ezt már valamelyest ismerték.
Azokat a pedagógusokat, akik még nem találkoztak vele, közösen készítették fel a kihívásokra. Persze sok kérdés merült fel menet közben, de ennek szerencsére stabil hátteret biztosított a Microsoft: válaszokat, támogatást kaptak a partneriskolai program keretében. A Homoktövis Általános Iskola szeptember elsején már úgy kezdte a tanévet, hogy ha akár csak egy diák hiányzik egy osztályból, ő is képes legyen haladni a többiekkel a digitális platformokon.
Ez a hozzáállás azért is szükséges, mert könnyen megeshet, hogy akár egy egész osztály kerül karanténba, például a kontaktkutatás miatt. Mindazonáltal a hiányzók segítése és monitorozása a vírustól független, szükséges folyamat
– emelte ki Földes Klára.
Egész Tamásék Sopronban már egy ideje készültek a digitalizáció bevezetésére, így a távoktatás kezdetekor a tanári kar egyharmada rendelkezett a szükséges készségekkel a digitális oktatás megkezdéséhez. Náluk belső továbbképzés és mentori hálózat is működik az iskolában, a tudásmegosztásnak a pedagógusok és intézmények között tehát nagyon nagy szerepe van a jelenlegi helyzetben.
Lényeges volt például a Széchenyi István Gimnáziumban, hogy a tanárok ne használjanak közösségi oldalakat a távoktatás részeként, mivel ezek a platformok nem arra valók, amire a diákoknak a megfelelő oktatáshoz szükségük van.
A digitális oktatás sok iskolát és tanárt váratlanul ért a tavaszi karantén ideje alatt. A Microsoft azóta is arra törekszik, hogy a lehető legtöbb eszközt adja a tanárok kezébe az akadályok leküzdéséhez. Ezúttal egy panelbeszélgetést szervezett a szoftverek, módszerek, eszközök kibeszélésére, kiértékelésére. Bárdos Kata Kincső beszámolója következik.
Nap mint nap új helyzetek, kihívások várnak ma az oktatásban érintettekre
Azaz jóformán mindannyiunkra: tanárokra, diákokra és szülőkre egyaránt. Március 13-án tudtuk meg az elkerülhetetlent: március 16-án bezártak az iskolák a koronavírus-járvány miatt. A 2019/2020-as tanévet tantermen kívüli digitális oktatással voltak kénytelenek befejezni a diákok. Ennek a néhány nehéz hónapnak a tapasztalatait beszélték meg a Microsoft Magyarország szervezésében a résztvevők. Értékelték az elmúlt időszakot, beszámoltak a tanulságokról, az előnyökről és hátrányokról.
Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője természetesen a technológia irányából közelített. Földesi Klára, a budapesti Homoktövis Általános Iskola igazgatója, Egész Tamás a soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatóhelyettese pedig az oktatási tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel. A beszélgetőpartnerek között volt még dr. Aáry Tamás Lajos is, az Oktatási Jogok Biztosa.
A panelbeszélgetés legelső gondolata az volt, hogy a digitális megoldások nemcsak a karantén idejében (voltak) hasznosak, hanem bizony, ahogy a világ, úgy az oktatás is egyre inkább efelé halad. A koronavírus ezt a digitális fejlődést óriási lépésekkel meggyorsította:
Merényi Ádám idézett egy iskola leveléből, melyben azt írták: a március 13. és március 15. közötti hétvégén legalább tíz évet lépett előre digitálisan az intézmény.
Ez a kikényszerített lépés hosszú távon minden iskola előnyére válhat. Ugyan az elmúlt években is biztosított lehetőséget képzésekre, webináriumokra a Microsoft, a tavaszi félév után azonban még a technikától idegenkedő oktatók számára is teljesen világossá vált, hogy nincs mese, ebbe bele kell tanulni.

Készségfejlesztés
Fontos útravaló és tanulság az egész kényszerű helyzetből, hogy a digitális oktatás valódi élményt adhat, és a mai társadalomban hasznos készségeket fejleszthet.
Egész Tamás szerint az érettségi például még mindig nem elég korszerű, ám mivel ez a középiskola kimeneti követelménye, erre kell felkészíteni a diákokat. A digitális oktatás most viszont arra ad lehetőséget, hogy valós, a munkaerőpiacon hasznos készségekkel is felruházzák a diákokat. Földes Klára itt a sokszor emlegetett 4 K-t emelte ki: Kommunikáció, Kollaboráció, Kritikai gondolkodás és Kreativitás. Ezek mind olyan készségek, amelyeket a hagyományos magyar oktatás eddig kevéssé fejlesztett.
A Teamsen kiadott csoportmunkák sokat fejleszthetnek a gyerekeken: jelenleg gyakori, hogy hiányzik az osztály fele, a platformoknak köszönhetően azonban képesek együtt dolgozni a jelenlévők az otthonukban tanuló gyerekekkel is. Mindez nemcsak a lemaradást csökkenti, de új élményt is ad nekik az együttműködés, együtt alkotás kapcsán.
A közösen, de online készített prezentáció nem helyettesíti ugyan a személyes találkozást, mégis megadja a közösségi élményt.
Egyre fontosabb tudás az is, hogy az interneten, különböző adatbázisokban és keresőkben hogyan lehet megtalálni azt, amire szükségünk van. A lexikális tudás mellett ez egyre fontosabb lesz a digitális korban.
És mi lesz a többiekkel?
Természetesen felmerült az a kérdés is, hogy milyen megoldás létezik azon hátrányos helyzetű gyerekek számára, akiknek nem áll rendelkezésére az otthonukban megfelelő technológiai vagy fizikai környezet. Földes Klára Budapesten környező cégeket keresett meg felajánlásokért, illetve az iskola saját eszközeit is a diákok rendelkezésére bocsátotta, így jutott mindenki számára megfelelő segítség a tanuláshoz.
Megoldás lehet még a digitális pontok kiépítése országszerte, ahol a tanulók el tudják végezni digitális feladataikat a megfelelő hardverek és szoftverek segítségével. Sok fiatalnak az iskola az egyetlen kitörési pont, ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi helyzetben a közoktatás tegyen a leszakadás ellen.
Bárdos Kata Kincső
Forrás: www.wmn.hu

“Gyerekek, a boldogság olyan, mint a lufik”

Egy iskolában a tanár minden diák kezébe adott egy lufit, majd arra kérte őket, hogy írják rá a nevüket. Ezután minden lufit elengedtek az iskolában, így azok a földön hevertek. A tanár azt a feladatot adta a diákoknak, hogy mindenki keresse meg a lufit, amin az ő neve szerepel, erre a feladatra mindössze 5 percük van. A diákok nekiláttak a keresésnek, de 5 perc alatt egyikőjük sem találta meg a saját lufiját. Ekkor a tanár azt mondta, hogy minden diák vegyen fel a földről egy lufit és adja oda annak, akinek a neve szerepel rajta. Néhány perc múlva minden diák kezében ott volt a saját lufija. A tanár ekkor azt mondta: “Gyerekek, a boldogság olyan, mint a lufik. Ha csak a sajátodat keresed, nehezen találod meg. Ha törődünk egymással, ha segítünk egymásnak, a boldogságot is könnyebben megleljük együtt.”

Mindenegyben blog

A világ legboldogabb országában az iskolai tananyag része az empátiára nevelés

Rengeteg kutatás és tanulmány szól arról, hogy a mostanában felnövő fiatalok számos nehézségének és problémájának az az egyik oka, hogy kevésbé empatikusak, mint évtizedekkel korábban élt társaik.

Az empátia, azaz a képesség, mely révén képesek vagyunk más emberek meg általában élőlények szempontjait és helyzetét megérteni és átérezni, a pszichológusok szerint visszahatva működik, és saját boldogságunk egyik forrása is.

A Quartz ír most részletesen arról a dániai projektről, amely célja, hogy minél empatikusabb emberek kerüljenek ki az iskolából. A dánok igyekezetére érdemes figyelni, mert boldogságkeresésben igen sikeresek: egyes felmérések szerint a nemzetek közötti összehasonlításban ők a világ legboldogabb emberei.

Dániában a nemzeti alaptanterv része lett az empátiára nevelés: minden 6 és 16 év közötti gyerek heti egy órában empátiaépítő órán vesz részt.

Ezeken az órákon a diákok egyszerűen átbeszélik, milyen konfliktusok vannak az osztályon belül, van-e valaki, akit bántottak a többiek, van-e valamilyen megoldatlan problémájuk. A cél az, hogy közösen találjanak megoldás, és minden lehetséges nézőpont felszínre kerüljön.

„Ha elismernek, akkor leszel valaki” – mondja a dán gyermeknevelési technikákról könyvet is író Iben Sandahlm. Korábban ő maga is tanított, és azt álltja, ez az óra volt minden hetének csúcspontja. A cél az volt, hogy biztonságos teret teremtsenek a gyerekeknek, ahol minden problémával elő lehet állni, és ahol megtanulják, hogyan párosítsanak különféle nézőpontokat egy-egy téma mellé.

Nem újkeletű oktatási programról van szó, 1870-ben már létezett ilyen módszer az országban. Az empátiaóra 1993 óta az oktatási törvény része. És nem csak a diákoknak, de a tanároknak is segít: Sandalhm elmondása szerint ezek a beszélgetések a tanároknak is sok információval szolgálnak, mennyire sikeresek bizonyos oktatási kisérleteik, mennyire tudják bevonni a gyerekeket az órákon.

Butaság lenne egyedül az empátiára neveléssel magyarázni a dán boldogság titkát: a Quartz kitér arra is, hogy a dánoké a világ egyik legjobban teljesítő gazdasága, erős szociális állammal, kiváló egészségüggyel és oktatással, és még így is a világátlag fölött van a mentális gondokkal küzdő lakosok száma.

A boldogság összetett fogalom, nem lehet megtalálni a „kulcsát”, nem lehet egyetlen tényezőre fogni a létét. Az azonban biztos, hogy az empátia képessége segíthet abban, hogy boldogabb és magabiztosabb felnőttek legyenek a gyerekeikből.

Forrás: 444.hu

Egy innovatív Pedagógus az egész osztály életét megváltoztatja

A ClassBox fejlesztésekor számunkra mindig meghatározó a felhasználóink szakmai és emberi véleménye. Az alább idézett levél, amit egy pedagógus küldött a közelmúltban új erőt és hitet adott nekünk is, hogy van értelme hinni és a ClassBox fejlesztésén dolgozni. Hinni abban, hogy a magyarországi iskolai közösségekben is van igény egyfajta változásra.

Mi abban hiszünk, hogy az egyén értékei egy közösségbe fektetve hozzák meg a legtöbb hasznot. Hiszünk abban, hogyha a közösség tagja értékelik, elismerik egymást, az olyan “szunnyadó” energiákat szabadít fel a közösségen belül, ami “csodákra” képes.

A ClassBox fejlesztések célja: teret adni a közösségi együttműködésre, és teret adni egymás pozitív megerősítésére, hiszen mindenki ezt az elfogadást és elismerést szomjazza, legyen az gyerek, szülő vagy tanár.

A következő levelet egy olyan csodálatos Pedagógus küldte, aki aktívan használja a ClassBox alkalmazást az osztályában, és az innovatív hozzáállása meg is hozta a gyümölcsöt a közösségüknek. (… és mint tudjuk, a gyümölcséről ismertetik meg még a fa is :)

A levél: “

Kedves ClassBox Csapat!

Igazán örömmel és önzetlenül segítünk, mert számunkra az a legnagyobb ajándék, hogy Ti/Önök vannak, léteznek, dolgoznak értünk. Mi már több virtuális osztályteremmel barátkozgattunk (Edmodo, ClassDojo), de a Classbox az igazi.  Imádjuk, mert magyar, egyszerűen kezelhető, gyerekközpontú, nincs tele fura ijesztő (gusztustalan) figurákkal és az egymás megajándékozása érmékkel, amitől -“Te” érzed magad többnek, teljesebbnek- végre közösséggé formálta a kis csapatunkat (régi vágyam!), abszolút fergeteges ötlet.A tanulóink feléledtek, aktívak, egymásra figyelnek és segítenek, amiben csak tudnak. Ez számunkra a legnagyobb ajándék.

Köszönjük szépen a folyamatos segítséget, támogatást is!

További eredményes munkát kívánunk a “Legeslegjobb”csapatnak!!!

Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 

4/B osztály

Do Dinh Hainé Erzsébet (Pedagógus)


Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

udatosítani, kibeszélni, gyakorlatokkal kezelni vagy előidézni. Így érdemes megélni az érzelmeket egy új könyv szerint, amely elsősorban gyerekeknek segít eligazodni az emóciók sokszor zavaros, kusza, félelmetes világában.

„Könnyű figyelmen kívül hagyni a gyerekek érzéseit azzal, hogy a reményeik, félelmeik és álmaik nem olyan fontosak, mint a felnőtteké. Pedig a gyerekek nagyon intenzív érzéseket élnek át” – hangsúlyozza Dame Benny Refson, az iskolás gyermekek lelki egészségéért tevékenykedő brit nonprofit szervezet, a Place2Be alapítója. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel a belső élményekkel a gyerekek tudjanak mit kezdeni, amit csak úgy lehet megkönnyíteni a szakértő szerint, ha a felnőttek minél korábban elkezdenek beszélgetni velük az átélt érzelmeikről, bármennyire is nehéz tud ez lenni olykor.

Ezt a helyzetet próbálja megkönnyíteni Elinor Greenwood Mit érzel? című új könyve, amely színes tablóival, könnyen befogadható, mégis szakszerű üzeneteivel tulajdonképpen a szülő helyett magyarázza el a gyereknek, amit az érzelmekről tudni kell és érdemes. A már akár hétéves kortól is kézbe adható kötet fő célja – ha nem is olyan meseszerűen dramatizálva, mint az Agymanók című sikeres animációs filmnek –, hogy az alapérzelmekkel képbe hozza olvasóit.

A boldogságról, a dühről, a félelemről és a szomorúságról nemcsak azt fontos tudatosítani, hogy melyik testrészben (a végtagokban, a torokban, a gyomorban vagy épp a fejben) váltanak ki fizikai reakciókat, hanem hogy az agyban miként születnek meg. Akár a felnőtteknek is tanulságos a „talamusz”, „hippokampusz” és „stresszhormon” kifejezések egyszerű és látványos magyarázata.

Mi minden a boldogság?

A gyerekeknek pedig az, hogy megtudhatják: minden érzelem fontos, még a negatívak (és ezért a felnőttek által sokszor elítéltek) is. A düh, a félelem és a szomorúság is az élet természetes velejárói (például a túlélésben segítenek), és ezektől lesznek az emberek önmaguk. Éppen ezért nem szabad félni a kimutatásuktól, hiszen érzelmek nélkül olyanok lennénk, mint a robotok, másrészt az érzelmek segítik egymás megértését is. Általuk megismerhetjük önmagunkat, és mélyebb kapcsolatokat tudunk kialakítani másokkal.

Helyesen relaxálni© Shutterstock

Az egyes alapérzelmek részletes bemutatása azonban nem szorítkozik pusztán tudományos ismeretterjesztő területre (például a boldogságot szabályozó négy hormon, a dopamin, szerotonin, endorfinok, oxitocin bemutatására vagy a bél-agy tengely működésének elmagyarázására), hanem nagyon praktikus, gyakorlatorientált szempontokat is felvet. Egyebek mellett olyanokat, hogy mi mindentől válhatunk boldoggá. A kutatások szerint például még a tettetett mosoly során is termelődnek boldogsághormonok. De a szabadban való mozgás, a boldog emlékek felidézése, a nevetés, a barátokkal töltött idő, vagy egyszerűen az, ha valamiért (mondjuk az élet apró örömeiért vagy akár a saját tulajdonságainkért, az elvégzett munkánkért) hálásak vagyunk, az mind hozzájárul ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat.

Számoljunk tízig

A düh jobb megismerése érdekében elsősorban azt kell már gyerekkorban világosan látni, hogy igen komplikált érzés, amelynek sokszor csak a felszíne látszik, de a mélyben, a hátterében sok minden lehet, amit fel kell deríteni, hogy kezelni tudjuk. A „kezelésben” – az okok feltárásán túl – pedig olyan egyszerű tevékenységek is segíthetnek, mint a séta, egy ölelés, a helyes légzés vagy a magunkban való tízig számolás. A kötet szerint fontos tudni, hogy akkor is dühös lehet az ember, ha csorbul az igazságosság-érzete, ugyanakkor az igazságosság nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt kapja. Hanem hogy „mindenki azt kapja, amire éppen szüksége van”.

Dühöt és félelmet is szülhetnek az olyan új helyzetek, amiket egy gyerek még nem ért. Ilyen például az egyre gyakrabban előforduló válás is egy családban. Düh a megjelenő „harmadikkal” szemben, félelem a biztonságos családi közeget megrendítő változásoktól. Miből fakadnak ezek az érzelmek, és mi a teendő velük – veszi sorra a kötet. Megoldást, mint bármely erős érzelem feldolgozásában, elsősorban az nyújthat, ha lehet beszélni ezekről egy megbízható felnőttel.

Virágot szagolni, gyertyát elfújni

Az érzelmek tudatosításában, megélésében vagy kezelésében a „kibeszélésen” túl sok egyéb technika is segíthet. A kötet megtanítja például, hogyan lehet egyszerű légzőgyakorlatokkal (mintha egy virágot szagolnánk meg és egy gyertyát fújnánk el), vagy jóga feladatokkal akár 1-2 perc alatt is helyesen relaxálni. De hasonló hatás érhető el a mindfulness (vagyis a tudatos jelenlétet erősítő) és a meditációs gyakorlatok révén is.

Utóbbiak között – a célközönséget szem előtt tartva – olyanokat említ a szerző, mint például, hogy képzeljük el, mit éreznénk az érzékszerveinkkel, ha valamely állat szaglását, látását vagy ízlelését kapnánk kölcsönbe. A szomorúság elűzésére pedig – az említetteken túl – olykor elég az is, ha tudatosítjuk, hogy egy kiadós sírás alkalmával a könnyek révén mennyi káros anyag távozik a szervezetünkből, egyszersmind mennyi fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatású hormon termelődik.

Forrás: HVG

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?

Valahányszor a gyerekünk posztol egy képet valamelyik közösségi oldalon, adatot hoz létre. Minden egyes adattal egy kép alakul ki róla – hol járt, mit csinált, kivel volt. Szülőként segítsük a gyerekekben tudatosulni az adatgyűjtés tényét – javasolja Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő.

A tartalommegosztás gyakorló terep

A szülők gyerekük digitális lábnyoma kapcsán sokszor nem amiatt aggódnak, ami miatt kellene, és túlságosan a hátrányokra koncentrálnak. A gyerekünket akkor is felveszik majd a munkahelyre egyetem után, ha helyesírási hibák tarkítják a blogját, amelyet tizenkét évesen írt. A felnőtteknek arra kell ösztönözniük a fiatalabb generáció tagjait, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtsák, és olyasmit csináljanak, amire büszkék. Ez sokkal hasznosabb, mint megpróbálni „elleplezni” a vétkeiket és/vagy „tisztára mosni” a hírnevüket.

A megfelelő profilkarbantartás

Gyerekünkkel együtt legalább évente kétszer vagy háromszor végezzük el az összes közösségi platformon a profiljuk ellenőrzését, hogy lássuk, egy nyilvános keresés milyen eredményeket dob fel. A gyerekünk képeket és videókat oszt meg? Jó ötlet egy vagy két nagyobb keresőmotorral elvégeztetni a keresést. Ha olyasmit találunk, ami nem tetszik, számos megközelítés közül választhatunk. Kapcsolatba léphetünk azzal, aki posztolta a képet vagy szöveget, és megkérhetjük, hogy vegye le. Ha a bejegyzés a gyerek saját hírfolyamában jelent meg, akkor ő is el tudja távolítani. Ugyan nem tűnik el teljesen az internet archívumából, de azzal, hogy leszedjük, nagyobb az esélye, hogy idővel nem jelenik meg a keresési eredmények között.

Udvarias érintkezés az interneten

Gyerekeink online aktivitásával kapcsolatban tegyük fel az alábbi kérdéseket:

•  Muszáj reagálni egy olyan blogposztra, amellyel nem értesz egyet? Mikor jobb nem reagálni? 
•  Hogyan lehet illendően és tisztelettudóan kifejezni az egyet nem értést az olvasottakkal kapcsolatban? 
•  Amikor valamivel nem értesz egyet, bizonyítékokra támaszkodsz és logikus érvelésre építesz, hogy megcáfolj egy állítást? 
•  Mit tehetsz (vagy mit nem), amikor valaki rosszindulatú megjegyzést tesz valakire kommentben?

Ha már a kezdet kezdetén beszélgetünk a gyerekekkel ezekről, a probléma nem kerüli el a figyelmüket. Ugyanúgy menet közben kell beletanulniuk, de ehhez a beszélgetés vezérfonalat ad.

Hátrahagyott adatnyomok

Ugyan nem kerül pénzbe a közösségi platformok használata, mégis minden szolgáltatásért adatokkal „fizetünk”. Lehet, hogy elolvastuk, lehet, hogy nem, de bizony rákattintunk az „elfogadom” gombra, ami az adott platform felhasználási feltételeire vonatkozik. Ezek a dokumentumok direkt ilyen nehezen értelmezhetők, de a lényeg a következő: „Cserébe azért, hogy a platformunkat ingyen használhatja, beleegyezik abba, hogy a tevékenysége során keletkező adatokat felhasználhassuk.” Bár a közösségi oldalak üzleti modellje a felhasználói bizalomra épül, ezért nagy valószínűséggel nem érdekük bizalmunkkal visszaélni, de azért jó tudatában lenni azzal, hogyan használják fel az adatainkat. Így a megosztásainkat összhangba tudjuk hozni azzal, ami számunkra még elfogadható – és ezt tanítsuk meg a gyerekeinknek is. A legtöbb ilyen cég nem néz rá a posztjainkra – de automatikus programokat használ, amelyek kulcsszavak mentén összeszedik az információmorzsákat az általunk közölt tartalomból.

Helymegjelölés

Üljünk le a gyerekeinkkel, és nézzük végig a beállításokat, amikor létrehozzák vagy frissítik a fiókjukat. Lehet, hogy a helyzetünk megjelölése alapbeállítás, és még csak nem is gondoltunk erre! Gondoljuk végig közösen, miért nem feltétlenül jó ötlet minden egyes posztunk kapcsán mindenkivel tudatni, hogy épp merre járunk. Leszámítva a nyilvánvaló biztonsági kockázatokat, belegondoltak-e abba, hogy a bejelentkezéseikkel esetleg megbánthatják a barátaikat? A gyerekek sokszor azt a stratégiát választják, hogy nem valós időben osztják meg az élményeiket, így nem éreztetik másokkal, hogy kimaradtak valamiből. De a helymegjelölésből tudható, épp merre jártunk előző nap (vagy épp egy órája!), és ez problémákhoz vezethet barátok között.

A fenti cikk Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő Képernyőtudatos család című könyvének szerkesztett részlete. Hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyőidő és egyéb tevékenységek között? Miként tanulhatunk bele gyerekeink digitális életének mentorálásába? Hogyan alakíthatja gyerekünk kellő önállóság mellett, mégis biztonságban digitális szokásait? Deborah Heitner igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Forrás: HVG

Belső gyermek felfedezése

A pszichológia rengeteg módszert fejlesztett ki arra, hogy az életünket élhetőbbé tegye. A belső gyermek egy olyan érzékletes és igazán jól használható megközelítés, mely megmutatja a saját magunkról alkotott képünket, annak minden nehézségével, fájdalmával és kihívásával.

Aki képes a belső gyermekét meggyógyítani, az igazán nagy lépést tehet előre a saját életének jobbá tételében. Feloldhatjuk mindazokat a fájdalmakat, amiket magunkkal cipelünk, s ennek révén képesek leszünk újjáformálni az életünket.

Egy boldog élet alapja egy boldog gyerekkor érzelmi emléke, mely semmi másra nem vár, csak hogy újra átéljük, s újra a valóságunkká tegyük. A boldog gyerekkor emlékét bárki megteremtheti magának, nem kell hozzá feltétlen az, hogy a gyerekkorunk valóban boldogító legyen. De természetesen a boldog gyerekkor emlékét megteremteni egy nehézségekkel terhelt gyerekkor után nem két nap műve.

A belső gyermek képe

A gyerekkorunk tapasztalatai kialakítják azt, akinek érezzük és gondoljuk magunkat. Ezzel semmit nem tudunk tenni. A múlt már nincs, végérvényesen elmúlt, s semmi köze a jelen pillanat megéléséhez.

A múltunkkal egy dolgot tehetünk: elfogadjuk. Megváltoztatni nem tudjuk, harcolni vele pedig értelmetlen. múlt azon szükséges lépések összessége, mely a jelen percéhez (és annak felismeréseihez) vezet. A múltunkkal egyetlen ponton tudunk dolgozni. Átírhatjuk azon érzelmi emlékeket, amik kialakították azt, ahol most vagyunk.

A gyerekkorunk emlékeinek összessége határozza meg a belső gyermekünk képét. Pontosabban azokat a részeket tartalmazza a személyiségünknek, amit a világtól el akarunk titkolni, amit félünk megmutatni magunkból.

Aki képes szembenézni a gyengeségeivel, s azokkal megértéssel foglalkozni, az képes megváltoztatni a legbelső szinten mindazt, amit a világgal kapcsolatban érez, elvár és gondol.

A belső gyermekkel való munka nem projekt meló. Nem lehet vele sietni, vagy azt erőltetni. Nem egy gyorstalpaló technika, s nem okoz olyan látványos változást egy-két nap alatt, mint a gondolkodás megváltoztatása.

A gondolataink megváltoztatása többnyire csak egy szépségtapasz  egy hatalmas és üszkösödő seb felett. Lehet, hogy sok mindent eltakar, de a lényeg nem sokat fog változni. A felszínen lehet, hogy hat, de a mélyebb rétegek fájdalmának meggyógyításához totálisan alkalmatlan eszköz.

A belső gyermek meditáció

A belső gyermekkel való munka egy imaginációs technikán, egy fajta meditáción alapul. Négy lépésben történik ez a folyamat, s mindegyik lépésnek fontos szerepe van. Aki egyik lépést átugorja, az nagyon nagy bajba keverheti magát, mert ez a technika nem való műkedvelőnek.

Amikor elképzeljük azt, milyen is a mi belső gyermekünk, igen komoly felismerésekkel lehetünk gazdagabbak. Időnként erősen sokkoló is lehet, ha nem azzal szembesülünk, amit idealizált világunkba be tudunk fogadni.

Sokan nem tudnak mit kezdeni egy gonosz manóval, egy öreg emberrel, vagy egy olyas valakivel, akinek láthatóan durva sérülései vannak, vagy egy mozgássérülttel. Főleg akkor, ha a mindennapi megjelenésük sem ilyen, hanem ennek pont az ellenkezője.

Persze nem mindenkinek ilyen végletes a belső gyermeke. De legyen bárhogy is, a belső gyermekünkkel érdemes foglalkozni. Sok olyan tulajdonsága van, amit érdemes az életünk részévé tenni, hiszen minden tulajdonsága arra vár, hogy örömtelivé varázsolja a világunkat. Ehhez csak egyetlen egy dolog szükséges. Megismerni és meggyógyítani a belső gyermekünket.

Igen küzdelmes és nehéz élete lehet, akinek a belső gyermek meditációban egy ilyen arc jön szembe, annak minden tragédiájával. (Ez nem elrettentő vagy túlzó példa, nekem ez volt a tapasztalatom…)

A belső gyermekkel való munka folyamata

A belső gyermek meditáció igazából nem egy egyszeri gyakorlat, hanem egy folyamat, amit érdemes akár hónapokig csinálni. Minden nap felkeresni, beszélni vele, vagy csak együtt lenni. A belső gyermek egy olyan része a lényünknek, mint bármelyik másik részünk. Ha foglalkozunk vele, akkor támogat minket, ha elhanyagoljuk, akkor bajokat fog okozni.

Néha ez a kapcsolat sokáig úgy látszik, nem sokat változik. Ekkor szimplán csak a törődés tényétől gyógyul. Néha meg rengeteg minden történik vele, ahogy átrendeződik az életünk. Vagy egyedi meglátásai lehetnek, súg a mindennapokhoz, vagy valami egészen egyedi dolgot tesz.

De bárhogy is legyen, a belső gyerekkel való folyamatos törődés alakítja az életünket, gyógyítja a belső sebeinket, s elkezdi átformálni az életünk. Idővel a szobáját is rendbe teszi, amihez vagy kér segítséget, vagy nem. S érdemes minden esetben azt követni, amit érzésre ő kér.

Forrás: Lelki Egyensúly

A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban

Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli életszakaszához adunk most praktikus, pénztárcasimogató tanácsokat – az előrelátó pénzügyi tervezéstől az apró gazdálkodási trükkökig.

1. Az uzsonnapénz mint befektetés

Mondani sem kell, a szülői mintának és odafigyelésnek döntő szerepe van abban, hogy a felnövekvő generációk mekkora tudatossággal állnak hozzá a pénzügyekhez. Ezért is érdemes a gyerekekkel idejekorán tisztázni a pénzügyi alapfogalmakat és megértetni velük az előregondolkodás, előretervezés fontosságát. Bár ami azt illeti, ez utóbbival, vagyis a pénzügyi tudatossággal mi szülők is elég csehül állunk – az OTP kutatása szerint például a magyarok alig 8%-a készít 5-10 évre szóló pénzügyi tervet. Ugyanakkor az biztató, hogy a szülők egyre fontosabbnak tartják gyermekeik ezirányú fejlesztését.

A pénzügyi nevelést persze nem lehet elég korán kezdeni: kis lépésekkel és az alapfogalmak tisztázásával már a kezdetektől érdemes egyengetni a gyermekek útját. Hiszen már egy óvodásnak is ajándékozhatunk malacperselyt, ahova gyűjtögetheti a pénzét. Saját számlát pedig már kiskamaszkorban nyithatunk a gyereknek, akivel azt is megbeszélhetjük, hogy a zsebpénzét mostantól a saját bankszámlájára utaljuk, ahol a pénze még kamatozhat is, ha egy bizonyos összeget sikerül megtakarítania és lekötnie. Így az egy-egy születésnapra vagy ballagásra kapott, váratlanul érkező „bevételek” gondos és megfontolt felhasználását, a tartalékolás fontosságát is megérthetik a fiatalabbak.

14 éves kortól a nagykamaszt akár a családi költségvetés kialakításába, illetve a tudatos pénzügyi tervezésbe is bevonhatjuk. Elmondhatjuk neki, hogy havonta mennyit kell rezsire költenünk, illetve hogyan működnek a különböző befektetéseink, megtakarításaink. Együtt azt is kiszámolhatjuk, hogy mennyibe kerülne az önálló élete havonta. Mindez pedig rendkívül hasznosnak bizonyul majd akkor, amikor gyermekünk külön költözik, és saját háztartást vezet.

2. Okos tervezés

Abban biztosak lehetünk, hogy gyermekünk első szárnypróbálgatása rengeteg költséggel jár. Legyen szó lakásvásárlásról, de akár csak egy szoba berendezéséről vagy egy váratlan csőtörésről, az első időkben természetes, hogy szeretnénk segíteni – ha tudunk. Hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, az első és legfontosabb lépés az, hogy tisztában legyünk anyagi helyzetünkkel és lehetőségeinkkel: mennyit ér a pénzünk, mihez kezdhetünk vele, hiszen már kisebb megtakarításokat is befektethetünk.

Mindenekelőtt érdemes azzal indítani, hogy összeírjuk, mire és mennyit költünk. A leghatékonyabb, ha legalább egy hónapig vezetjük a táblázatot. Ez jó visszajelzés lehet arra is, hogy pontosan mennyi apanázst tudunk fészekből kirepülő gyermekünk számára havi vagy heti bontásban biztosítani, ha éppen nem előre, hanem már aktuálisan kell kalkulálnunk.

Amennyiben ennél kifinomultabb módszereket alkalmaznánk, ma már részletes pénzügyi tervező oldalak és applikációk is rendelkezésünkre állnak. Ezekben például havi és egyéb várható bevételeink megadásával kiszámolhatjuk, hogy jövőbeli céljaink megvalósításához mennyit kell (még) spórolnunk. Például egy új ingatlan vásárlásához vagy felújításához, illetve gyermekünk tanulmányainak finanszírozásához meddig és mekkora összeget kell félretennünk. A pénzügyi tervezéssel annál is inkább érdemes foglalkozni, mert a rosszul felmért lehetőségek, a hiányzó források később problémát okozhatnak. Ne feledjük, a nem gazdasági területen tanuló diákok harmadának meg kell szakítania tanulmányait pénzügyi okokból – lásd az Oktatási Hivatal 2018-as jelentését.

Persze a cél lehet bármi más, utazásra, az idős szülők ellátására vagy egészségügyi kiadásokra is gondolhatunk. Ráadásul az applikációkkal további biztonsági tartalék felhalmozásához is segítséget kaphatunk.

Arról nem is beszélve, hogy miután tisztáztuk saját lehetőségeinket, és feketén-fehéren előttünk állnak az adatok egy grafikonon, ha szükséges és szeretnénk, jóval magabiztosabban nyithatunk megtakarítási számlát, akár többet is.

3. Felkészülni, hogy elkerüljük a káoszt

Az otthonról való elköltözés legnagyobb anyagi tétele – szülőként és diákként egyaránt – minden bizonnyal az új lakóhely finanszírozása. Hiába az egyetemi „szoctám”, az ösztöndíj vagy akár az első kereset, ez megfelelő előrelátás nélkül komolyan megterhelheti a szülők pénztárcáját. A legtöbbször csak az „elszállt” eposzi jelzővel illetett mai albérletárak mellett az első otthont, amit nem egyszer szoba-, illetve lakótársakkal érdemes megosztania gyermekünknek, nagyrészt az olcsó, helytakarékos megoldások jellemzik majd.

A várható kaucióval és törlesztőrészlettel többnyire még számolunk, de azt nem egyszer elfelejtjük, hogy a friss otthont be is kell rendezni, ahhoz, hogy az új lakókörnyezetben is komfortosan érezze magát fiatal felnőtt gyermekünk. A sok-sok apró kiadás – legyen szó egy fotelről vagy egy könyvespolcról – összeadva jelentősen megterhelheti pénztárcánkat.

4. Tudatossággal a fegyelmezetlen vásárlás ellen

A brit sztárséf, Gordon Ramsay bölcs tanácsa, hogy egy bevásárlás alkalmával legfeljebb annyi élelmiszert vegyünk, amennyi egy kis kosárba belefér. Ezen túl érdemes egyedül bevásárlótúrára indulni, mert bizonyos felmérések szerint, amikor társasággal, a családdal vagy barátokkal megyünk akár 65%-kal többet költünk. Szülőként ez olyan háztartásvezetési stratégia, amit gyermekünknek is érdemes átadnunk. Ahogy időről időre arra a közhelyre is érdemes figyelmeztetnünk őket, hogy soha ne menjenek éhesen vagy bevásárlólista nélkül a boltba, különben könnyen az impulzusvásárlás hibájába eshetnek. Az egyetemisták egyik legjellemzőbb vonása, hogy inkább az ételen spórolnak, szülőként viszont igyekszünk mindent megtenni, hogy ebből ne legyen rendszer. Ha mi főzünk a hétvégén a hazatérő gyermeknek, amiből ő magával is tud vinni néhány adagot, ugyanúgy pénzt spórolunk nemcsak neki, de magunknak is.

+1 Szakmai gyakorlat
Még a tudatos szülői előre tervezés mellett sem árthat, ha a nyári szünetek a tanulmányoknak megfelelő szakmai gyakorlattal telnek. Ekkor némi kiegészítő keresetre tehetnek szert az egyetemisták, tehermentesítve ezzel a szülőket, de összespórolhatják a pénzt a kiszemelt fesztiválra vagy nyaralásra is. Emellett a nyári gyakorlat vagy munka a tapasztalatszerzésre és a kapcsolatépítésre is kiváló alkalom. Ugyanakkor szülőként az lesz igazán megnyugtató, ha van akkora anyagi tartalékunk, hogy gyermekünk nem a gyakorlattal járó fizetés, hanem a szakmai relevancia miatt választ magának egy-egy gyakorlati helyet.
Ha egy fiatalnak jó alapokat tudnak biztosítani szülei, elég csak arra koncentrálnia, hogy tanuljon. Ám ha ő maga is tudatosan bánik pénzével, okos lépésekkel később önállóan is messzebb juthat. Ezért fontos minél korábban elkezdeni gyermekeink jövőjének megalapozását. Hiszen akár kis összegű megtakarításokkal is komoly összeget tehetünk félre egy-egy lakásra, illetve az egyetemi tanulmányokra. Sokszor a cselekvést a szándéktól a kérdések tartják távol: mégis hogyan, miből, meddig, mennyit érdemes megtakarítani? Az OTP Tudásbank rövid videóiban praktikus tanácsokat kaphatunk a tudatos és felelősségteljes pénzügyi gondolkodásról. Az OTP Bank online is elérhető Pénzügyi Tervezője pedig segíthet megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megoldást, és megtenni az első lépést.

Forrás: HVG

Nem tudod, hogyan lehet elérni a Z generációt? Íme 5 tipp

A marketingeseknek nincs könnyű dolga mostanában. Alig ismerték ki az Y generációt, máris itt egy sokkal nagyobb falat, a Z.

Amikor a marketingesek már lassan úgy érezhették, hogy kiismerték az Y, vagyis az 1980 és 1994 között született generáció tagjait, akkor hirtelen korábban soha nem látott kihívással szembesültek, a Z generációval.

A Z-nek, más megnevezések szerint R-nek (a responsibility, magyarul felelősség szóból) vagy D-nek (digitális) nevezett generáció tagjai több szempontból is nagyban különböznek az elmúlt évszázadok szülötteitől. Ők a világ első globális nemzedéke, a “globális falu” első gyermekei, akik ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen és divatirányzaton nőnek fel. Ők vannak a legkevesebben, ők a leginkább iskolázott, a legkisebb családba született fiatalok, akiket az átlag legidősebb anyák nevelnek, és a leghosszabb várható élettartammal rendelkeznek.

Egy marketingesnek őket megszólítani elsőre kifejezetten ijesztő feladat lehet. Erre gondolt Michael Pankowski, a Harvard Egyetem diákja is, aki szintén a Z generáció tagja, és 5 olyan tippet adott a marketingeseknek, amelyeket érdemes megfontolni akkor, amikor az 1995 és 2010 között született személyekhez próbálnak közvetíteni. Az itt olvasható cikk szerzőjéről érdemes azt is tudni, hogy több hallgatótársával marketingcéget alapított Cromson Connection néven, amelynek szakterülete a Z generációnak szóló marketing. De lássuk mit tanácsol Pankowski a marketingeseknek, és nem csak:

1. “Találkozz velünk ott, ahol élünk – a közösségi médiában -, de vigyázz, hova lépsz!”

Pankowski szerint, az a szakember, aki már töltött el időt Instagramon, esetleg Twitteren, nagyon jól tudja, hogy ez meglehetősen nehéz terep a marketingeseknek. Egyrészt azért, mert ezeken a platformokon a marketingesnek szinte kötelező viccesnek és relevánsnak lenni, másrészt azért, mert soha nem lehet tudni igazán, hogy a posztok közül melyik fog virálissá válni. Ráadásul azt is egyre bonyolultabbá válik előre jelezni, hogy melyek lehetnek azok a posztok, amelyek rosszul sülnek el, és támadási felületet jelentenek a vállalatnak.

A marketinges szerint egyszerűen nem érdemes tartalmat létrehozni csak azért, hogy a vállalat “ma is posztoljon valamit”, illetve a terméket vagy szolgáltatást nem érdemes felültetni mindenféle aktuális trendre, hiszen annak nagy valószínűséggel nem lesz pozitív kimenetele. Pankowski szerint senki nem fog egy olyan oldalt követni, amelynek a posztjait nem érdemes látni, ugyanakkor a “halott” mémek használata, vagy úgy általában a mémek nem megfelelő használata inkább ahhoz fog vezetni, hogy a követők inkább szánalmasnak fogják találni azt, amit csinál a vállalat.

A marketinges szerint minden vállalatnak minél jobban meg kell ismernie a közönségét, és ennek megfelelően meg kell találnia a saját hangját. Ennek pedig az egyik legegyszerűbb módja, ha a vállalat visszaköveti a közösségi médiában a termékének vagy szolgáltatásának legnagyobb rajongóit. Ez azért is egy win-win helyzet Pankowski szerint, mert amellett, hogy a vállalat látni fogja az ideális fogyasztó posztjait, a rajongót még elégedettséggel is fogja eltölteni a visszakövetés, és nagy valószínűséggel utólag pozitív tartalmat fog közzétenni a cégről.

2. “Légy céltudatos (és a profit sem kerül el)”

Elmúltak már azok az idők, amikor a márkáknak nem kell beállniuk bizonyos ügyek mögé – a Z generáció csak olyan brandeket hajlandó támogatni, amelyek ugyanabban az értékrendben hisznek, mint ők. Viszont korántsem mindegy, hogy milyen ügyeket választ a vállalat magának, egy ilyen szerepvállalásnak ugyanis csak akkor van értelme, ha az ügy valóban kapcsolható a márkához.

Pankowski ennél a pontnál a szabadidős ruházati termékeket gyártó Patagonia nevű amerikai vállalat 2018-as kampányát emelte ki, amely Donald Trumpba szállt bele amiatt, hogy az amerikai elnök 2017 decemberében úgy döntött, csökkenti két védett terület kiterjedését. A kampány egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vállalat az amerikai elnök által bejelentett társasági adócsökkentések miatt megspórolt 10 millió dollárját felajánlotta a klímaváltozás elleni harcra. De ami a közösségi média szempontjából még érdekesebb, hogy a Trump döntésére reflektáló, az amerikai elnököt kritizáló Twitter-bejegyzést 50 ezerszer osztották újra a felhasználók.

Pankowski itt ugyanakkor azt is kiemeli, hogy nem elég önmagában egy valóban releváns ügyet találnia a vállalatnak, a hitelesség érdekében a hirdetésekben és közösségi médiás megjelenésben is teljesen világosan meg kell jelennie a vállalat szerepvállalásának.

3. “Légy szórakoztató! És gyors is.”

A Z generáció úgy nő fel, hogy szó szerint a kezében van saját maga szórakoztatása. Egyszerűen nem tolerálják, ha valami unalmas, a legtöbb esetben még azelőtt kattintanak a hirdetés átugrására, hogy fogalmuk lenne arról, milyen terméket akartak nekik reklámozni. Pankowsi éppen ezért azt tanácsolja azoknak a vállalatoknak és marketingeseknek, akik videó formátumú reklámban gondolkodnak, hogy már rögtön az elején, a lehető leggyorsabban ragadják meg a célcsoport figyelmét. Mert egyébként senkit nem fog érdekelni, hogy mennyire jó a reklám, ha mindössze az első három másodpercig jutnak el az emberek. “Légy vicces, lenyűgöző, vagy egyszerűen átugranak” – írja a marketinges.

4. “Integráld a kampányodba a mikro-influenszereket!”

A mikro-influenszerek azok a közösségi média felhasználók, akiknél a követők száma ezertől 100 ezerig terjed. A követők viszonylag alacsony száma miatt a mikro-influenszerek bejegyzései sokkal intimebbnek, személyre szabottabbnak tűnnek, mint a mega-hírességeknél megszokott posztok, így a Z generáció figyelmét is jobban megragadják.

Pankowski ennél a tippnél arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elég csupán megtalálni a brandhez illő influenszereket, nagyon fontos az is, hogy hagyni kell őket a saját elképzeléseik szerint működni. A marketinges kiemeli ugyanis, hogy a mikro-influenszerek jellemzően nagyon jól tudják, hogy a követőik milyen típusú bejegyzéseket szeretnek inkább, ezért a legjobb ha a saját hangjukon, az online személyiségüknek megfelelően tesznek közzé bejegyzéseket a cég termékéről vagy szolgáltatásáról. Egy előre kiagyalt, a vállalat által erőltetett bejegyzés Pankowski szerint teljesen elhitelteleníti az influenszert és a brandet is. “Hagyni kell az influenszert, hogy csinálja a dolgát, és a vállalat jutalma sem marad el” – írja a szakértő.

5. “Tudd, hogy hol kell hirdetni, és hogyan!”

Ha el akarod érni a Z generációt, akkor először meg kell tudnod, hol találod őket. És ez a hely egyértelműen nem a Facebook. Pankowski szerint a legközelebb azok járnak a megoldáshoz, akik az Instagramra, a Snapchatre és a YouTube-ra fogadnak, körülbelül ebben a sorrendben.Az Instagram egyik előnye, hogy a tartalom úgymond beolvad a felhasználók hírfolyamába, és így kevésbé bosszantó számukra, mint más platformokon. Pankowski szerint, ha a reklám megtartja Instagramos jellegét, akkor óhatatlanul esztétikus is, így pedig megragadja a szemet, még akkor is, ha oda sem figyelünk. A Snapchatnél rendkívül fontos az, hogy tényleg azonnal megragadja a figyelmet, a YouTube-on vásárolt, át nem ugorható reklámoknál pedig Pankowski azt állítja, hogy azoknál egyszerűen alapkövetelmény, hogy viccesek és pozitív érzelmeket közvetítő tartalmak legyenek, ellenkező esetben a felhasználó kifejezetten bosszús lesz amiatt, mert megakadályozták őt a videonézésben.

8 fontos lecke Osho-tól, amit az iskolában is tanítani kellene

Shree Rajneesh egy ismert indiai spirituális vezető. A világ Osho-ként ismeri. Tőle emberek tízezrei tanultak meg meditálni, szeretni, bátornak lenni. Úgy véli, minden ember képes átélni a megvilágosodást, a tudatos ébredést.

Tőle következzen most 8 fontos lecke, amit érdemes lenne az iskolába is tanítani.

1. Tapasztald meg az életet a teljes valójában

“Próbáld megtapasztalni, megismerni az életet minden lehetséges módon. Lásd meg a szép, a sötét, az édes, a keserű oldalát. Figyelj a kettősségre, ne félj, mert minél több tapasztalatot halmozol fel, annál bölcsebbé válsz.”

2. Légy önmagad

“Ne pazarold az idődet arra, hogy ki akarsz lenni, mert már vagy valaki, mégpedig egy remekmű. Légy önmagad! A kérdés az, hogy miként tudsz az lenni.”

3. Ne vedd túl komolyan az életet

“Ünnepeld meg azt, hogy létezel. Nézz rá a madarakra, a fákra, az óceánra, minden szabad és vad, és mindenhol ott van az öröm, a boldogság. Vedd észre, hogy élsz, és légy te is részese az életednek.”

4. Add meg a szabadságot a szeretetnek

“Ha szeretsz egy virágot, ne szakítsd le, mert ha leszakítod, akkor megsemmisül, és a szeretet is szertefoszlik, amit iránta éreztél. A szeretet nem egyenlő a birtoklással. A szeretet azt jelenti, hogy értékelsz valamit, valakit.”

5. Hallgass a megérzéseidre

“Ha valamit a szíved súg, hallgass rá, még ha halkan is teszi azt. Ha csendben leszel egy kis idei, meg is hallod, hogy mit mond a belsőd, mit tanácsol neked.”

6. A döntés, hogy boldog, vagy szomorú vagy, csak rajtad múlik

“Egyszer jól érzed magad, máskor nem. Ezért csak te vagy a felelős, senki más. A te döntésed, hogy boldogan, vagy szomorúan szeretnél élni. Mást hibáztatnod fölösleges.”

7. Légy szeretet

“Ha szeretetben nősz fel, akkor boldog, felnőtt, érett személlyé válsz. És így egy másik emberrel olyan kapcsolatot tudsz kialakítani, amelyben mindketten egynek érezhetitek magatokat.”

8. Mindenki egyedi a maga módján

“Senki sem felsőbbrendű, de nem is egyforma. Az emberek egyediek a maguk módján, nincs két ugyanolyan belőlük. Te te vagy, én én vagyok, és különböző módon járulunk hozzá az életünk jobbá tételéhez. Hogy ki hogyan éri el ezt, a maga módján kell megtapasztalnia.”